Az értelmes munka keresése: A munkahelyi elkötelezettség hiánya és a magyar perspektíva

Fedezd fel az értelmes munka világát! Tudj meg többet a munkahelyi elkötelezettségről, a „bullshit jobs” jelenségről és arról, hogyan találhatod meg munkádban az értelmet.
Írta:

A mai gyorsan változó munkaerőpiacon az értelmes munka fogalma egyre nagyobb figyelmet kap. A Business Insider egyik friss tanulmánya egy elgondolkodtató tendenciát tár fel: az amerikai alkalmazottak jelentős része elkötelezetlen, és gyakran úgy érzik, hogy munkájuk értelmetlen. Ez a jelenség, amelyet gyakran „bullshit jobs” néven is emlegetnek, rávilágít egy szélesebb körű munkahelyi elégedetlenségre és célhiányra. Miért is érdemes ezzel foglalkozni? A munkavállalók számára az értelmes munka növeli az elégedettséget és a személyes fejlődés lehetőségét, amihez hozzájárulhat, ha aktívan keresik az értékkel bíró feladatokat. Az alkalmazottak felé történő nyitott kommunikáció és a munkahelyi értékekkel való azonosulás elősegíthetik a pozitív változást és a célkitűzések hatékonyabb elérését. De hogyan jelenik meg ez a jelenség más kultúrákban, például Magyarországon? És milyen tanulságokat vonhatunk le úgy alapvetően a munka értelmére vonatkozóan?

Az elkötelezettségi válság az amerikai munkahelyeken

A Business Insider cikkének tanúsága szerint az amerikai munkavállalók 75%-a elkötelezetlen, és sokan megkérdőjelezik a munkájuk által kínált szerepük jelentőségét. Ennek a jelenségnek az egyik tényezőjét hivatott leírni a „bullshit jobs” kifejezés, ami olyan pozíciókra utal, ahol az alkalmazottak napjaik nagy részét látszólag végtelen e-mailezéssel és értekezletekkel töltik, amelyek alig járulnak hozzá kézzelfogható eredményekhez. Ez a helyzet mélyen frusztráló és értelmetlen érzést eredményezhet a tanulmány szerint.

A Covid-19 járvány idején megjelent „Great Resignation” jelenség azonban tovább fokozta ezt a munkahelyi elégedetlenséget. A sokak által tapasztalt gazdasági bizonytalanság és személyes életviteli változások közepette sok munkavállaló újragondolta a munkája értelmét és prioritásait. Azok, akik korábban érzékelték munkájuk értelmetlenségét, vagy akik nem érezték magukat eléggé értékeltnek, nagyobb valószínűséggel hagyták el állásaikat a pandémia utáni újraindulás során. Ez rávilágít arra, hogy a munkavállalók számára milyen fontos az értelmes és értékes tevékenység végzése, és milyen hatással van ez az általános munkahelyi elégedettségre és produktivitásra.

A magyar munkaerőpiac: egy eltérő kép?

Magyarország jelentősen eltérő gazdasági, kulturális és történelmi háttérrel rendelkezik. Ennek a hatása a munkaerőpiacon is megfigyelhető, hiszen bizonyos mértékig más értékeket és prioritásokat tartunk fontosnak. A globalizáció hatására ezek a különbségek igaz csökkentek, de nem tűntek el. Szóval bár sajátos gazdasági és társadalmi kihívásokkal nézünk szembe, az értelmes munka fogalma ugyanúgy jelentős szerepet játszik a magyar társadalomban még, ha nem is direkt módon.

Mivel időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért az ott megélt dolgoknak számottevő hatása van az életünk minőségére és a mentális egészségünkre. Saját kutatásom szerint a munka értelmesként való megélése és az élet értelmének megélése együttjáró tényezők. Az értelmes munka fogalmának vizsgálata tehát alapvető fontosságú lehet a jobb életminőség elérésében. Ez egy olyan összefüggés, amelyen érdemes elmerengeni sok prevenciós program szempontjából.

Az elkötelezettség hiánya a magyar munkavállalók körében

Egy 2022-es kutatás alapján a magyar munkavállalók közel 80%-a elkötelezettlen1. Ez az arány magasabb, mint az amerikai adat, és jelentős mértékű elégedetlenséget és elkötelezetlenséget tükröz.

Viktor Frankl perspektívája az értelmes munkáról

Viktor Frankl, az ismert osztrák neurológus és pszichiáter, kidolgozta a logoterápiás irányzatot, amely szerint az emberi lények elsődleges hajtóereje az élet értelmének keresése. Frankl meglátásai különösen relevánsak a munkahelyi elkötelezettség hiányának kezelésében. Az ő megközelítése értelmében az értelmes munka megtalálása kulcsfontosságú a pszichológiai jólét és a reziliencia szempontjából.2-4

Frankl elméletének alkalmazásával a vállalatok ösztönözhetik az elkötelezettséget azáltal, hogy a szerepeket összehangolják az alkalmazottak értékeivel, és lehetőségeket biztosítanak az értelmes hozzájárulásokra.

Michael Steger hozzájárulása a munka értelmességének megértéséhez

Michael Steger, egy kortárs pszichológus, továbbfejlesztette Frankl elképzeléseit azáltal, hogy megvizsgálta, hogyan érzékelik az emberek munkájuk jelentőségét, és milyen hatással van ez jólétükre. Steger és munkatársainak kutatásai három fő dimenziót azonosítottak, amelyek hozzájárulnak az értelmes munka érzéséhez:

  1. Pozitív Értelmesség: Az az érzés, hogy az egyén munkája értékes és érdemes.
  2. Értelemkeresés a Munka Által: Az a képesség, hogy célt és megértést találjunk a munkahelyi tapasztalatokban.
  3. Tenni a Nagyobb Jóért: Az a hit, hogy a munka hozzájárul mások jólétéhez.5

Steger keretrendszere irányt mutathat mind az egyének, mind a szervezetek számára olyan környezet megteremtésében, ahol a munka önmagában értelmesnek tekinthető. Például az egyéni értékek és a szervezeti célok összehangolásával vagy éppen azok kommunikálásával az alkalmazottak mélyebb elégedettséget és elkötelezettséget találhatnak.

Az elkötelezettség újramegteremtése: stratégiák a munkahelyi elkötelezettség helyreállítására

Mind az amerikai, mind a magyar vállalatok hasznot húzhatnak olyan stratégiák bevezetéséből, amelyek Frankl és Steger megközelítéseire épülnek:

  1. Cél kommunikálása: Biztosítsák, hogy az alkalmazottak megértsék, hogyan járul hozzá szerepük a vállalat szélesebb körű céljaihoz és társadalmi hatásához.
  2. Munka tervezésének javítása: Olyan munkakörök létrehozása, amelyek változatosságot, önállóságot és személyes növekedési lehetőségeket kínálnak.
  3. Közösség építése: Olyan munkahelyi kultúra kialakítása, amely támogatja az együttműködést, a kölcsönös tiszteletet és az egyéni hozzájárulások elismerését.
  4. Karrierfejlesztés támogatása: Világos karrierlehetőségek és folyamatos tanulási lehetőségek biztosítása.

Munkaértékek Magyarországon: mi segíthet a stratégia megalkotásában?

A Hogan személyiségteszt eredményei azt mutatják, hogy a legkiemelkedőbb átlagos értékek között szerepel a csoporthoz való tartozás érzése, a munkatársak iránti tisztelet és segítőkészség, valamint a karrier előrehaladásának és a szervezeti pozíció jelentőségének fontossága. Ezek az értékek kulcsfontosságúak lehetnek egy hatékony munkahelyi stratégia kialakításában, mivel segítenek megérteni, hogyan formálódik és működik a magyarok által preferált munkakultúra.

A csoporthoz való tartozás és a munkatársak iránti tisztelet kiemelt szerepet játszhat a pozitív munkahelyi légkör kialakításában, míg a karrier előrehaladásának és a szervezeti pozíció jelentőségének hangsúlyozása segíthet a munkavállalók motivációjának és elkötelezettségének növelésében. Ezen értékek megértése és integrálása stratégiai szinten lehetővé teszi, hogy a vállalatok hatékonyan reagáljanak a munkaerőpiaci kihívásokra és elősegítsék a fenntartható szervezeti fejlődést.

Összegzés

Az értelmes munka keresése egy egyetemes emberi törekvés, amely túlmutat a kulturális határokon. Miközben az amerikai alkalmazottak az elkötelezettség hiányával és az „bullshit jobs” okozta kihívásával küzdenek, a magyar munkavállalók is célra és értelemre vágynak munkájukban. Viktor Frankl és Michael Steger megközelítésére támaszkodva a szervezetek olyan környezetet hozhatnak létre, ahol a munka nem csupán egy eszköz, hanem mély megelégedettség és társadalmi hozzájárulás forrása is lehet.

Források:

  1. Gallup (2022). State of the Global Workplace: 2022 Report. (Idézi: Szabó-Zmák, 2023)
  2. Frankl, V. (1967). Psychotherapy and existentialism: Selected papers on logotherapy. New York: Simon & Schuster.
  3. Frankl, V. E. (1946). Man’s Search for Meaning. Beacon: Gift edition. (Idézi: Yalom, 2019)
  4. Frankl, V. E. (1946/1997). Orvosi Lélekgondozás. A Logoterápia és az Egzisztencia-analízis alapjai. Budapest: UR Kiadó.
  5. Saját fordítás mentén: Steger, M. F., Dik, B. J., & Duffy, R. D. (2012). Measuring meaningful work: The work and meaning inventory (WAMI). Journal of Career Assessment, 20(3), 322-337.
Előző bejegyzés
Generációs Különbségek a Munkahelyen – Probléma vagy Lehetőség

A cikk szerzője

További cikkeink