Túl érzékeny vagyok a stresszre… Mit tegyek?

Az érzelemszabályozás fejlesztését és a stressz leküzdését néhány jól kitalált személyiségjegy-függő tippel is el lehet érni. Mik ezek?

Érzelmeink zabolátlan hullámzása valamelyest mindannyiunk személyiségműködését befolyásolja. Szorongunk, bánkódunk, mérgelődünk, elbizonytalanodunk, demotiválódunk és persze aggódhatunk is számos dolog miatt. Néhányunk azonban az átlagosnál jóval szenzitívebb a stresszkeltő ingerekre és szituációkra. Őket a természetüknél fogva jobban megviselheti egy nézeteltérés, egy akadály, egy kockázat vagy egy hiba.

Vajon mi lehet a megoldás az érzelmi világuk tartós kiegyensúlyozására?

A Hogan-féle személyiségmodellben „alacsony önszabályozóknak” nevezzük azokat a személyeket, akik az átlagnál érzékenyebbek, ingerlékenyebbek, feszültebbek, szeszélyesebbek, szenvedélyesebbek, illetve mélyebb érzésűek. Azokat tehát, akik rendszerint nehezebben menedzselik az (elsősorban negatív) érzéseiket. Mindez persze nem probléma alapvetően, hisz ezek az emberek ugyanannyi jó tulajdonsággal, képességgel és erősséggel rendelkeznek, akárcsak a „magasan önszabályozó” egyének.
Vitathatatlan ellenben, hogy az „alacsony önszabályozók” hosszú távon sérülékenyebbek a stresszel (és annak szövődményeivel, például a kiégéssel) szemben. Kulcsfontosságú tehát egyrészt annak megállapítása, hogy mi magunk mennyire vagyunk kompetensek az érzelmeink kezelésében, másrészt pedig annak megismerése, hogy mi mindent tehetünk azok kordában tartása érdekében.

Íme néhány szakértői tipp ez utóbbi, az érzelemszabályozás fejlesztéséhez:

  1. Mivel a váratlan helyzetek és események könnyedén felszíthatják a negatív érzelmeidet, ezért mindig tervezz előre fejben a lehetséges hibák, problémák, akadályok, késések és konfliktusok tekintetében. Az efféle mentális forgatókönyvek segítenek higgadtnak és koncentráltnak maradni, amikor tényleg beüt a krach a jövőben.
  2. Vedd figyelembe, hogy mások nem feltétlenül úgy reagálnak majd a szavaidra és a tetteidre, ahogy azt te elővételezed. Éppen ezért mindig próbáld meg elképzelni, hogy milyen alternatív módokon tud még a másik fél veled kapcsolatban válaszolni, s hogy te miként tudnál erre a lehető legérettebb módon reagálni.
  3. Ha a dolgok nem pont úgy alakulnak, ahogy azt te eltervezted, akkor rágódás helyett logikusan gondold inkább végig, hogy mi és miért mehetett félre. Ezután azonosítsd be azokat a tényezőket, amelyekkel potenciálisan megelőzhetőek vagy megoldhatóak lesznek ezek a gondok a jövőben.
  4. Ha ideges vagy, próbálj meg szünetet tartani és kicsit másra (lehetőleg egy kellemes vagy érdekes dologokra) gondolni, hogy az elméd rövid időre ki tudjon kapcsolni.
  5. Kérj visszajelzést egy megbízható kollégádtól azzal kapcsolatban, hogy a te viselkedésedben ő milyen érzelmi kilengéseket tapasztal. Beszéld meg vele (vagy a mentoroddal / tanácsadóddal), hogy miként reagálhatnál másképp bizonyos dolgokra.
  6. Amikor korrektív visszajelzést kapsz, igyekezz ne csak a negatív oldalát meghallani a másik fél kritikájának, és ellenállni a túlzott védekezés és/vagy ellentámadás csábításának.
  7. Amikor aránytalanul irritáltnak, kritikusnak, dühösnek vagy épp csalódottnak érzed magad, próbáld meg beazonosítani, hogy pontosan mi válthatja ki belőled ezt vagy azt érzést, és a jövőben a tudatos ellenőrzésed alatt tartani: elkerülni vagy megoldani.
  8. Próbáld megérteni, hogy az emberek olykor-olykor még a legnagyobb odafigyelés mellett is képesek hibát véteni. Ilyenkor a szüntelen korholás helyett igyekezz inkább konstruktív kritikát mondani nekik.
  9. Légy türelmesebb és elfogadóbb saját magaddal is. Vedd észre és dokumentáld a karaktered erősségeit, valamint adj elismerést azoknak a dolgoknak is, amelyeket kifejezetten jól tudsz csinálni.
  10. Ne engedd, hogy a zavaró problémák és a megoldatlan konfliktusok addig emésszenek, míg végül kitörnek és ártanak másoknak (vagy épp neked). Ehelyett inkább őszintén beszéld meg őket valakivel – és nyugodtan kérj segítséget is, ha szükséges.

+1: Vedd figyelembe, hogy vezetőként a csapatod minden negativitást átvesz tőled, majd még jobban felerősít benned. Ne feledd, hogy részben az is felelősséged, hogy a kiegyensúlyozottságoddal és az optimizmusoddal példát mutass a többieknek.

Reméljük, a fenti lista bőségesen ellátott téged olyan ötletekkel, amelyek a nehéz időkben később hasznosak, megerősítőek lehetnek és fejlesztheted velük az érzelemszabályozásodat.

Azt ugyanakkor szeretnénk megjegyezni még egyszer, hogy az „alacsony önszabályozás” és a stresszel szembeni érzékenység nem a gyengeség jele!

Ez egy olyan (jobbára veleszületett) vonása a személyiségünknek, amely a különféle emberekben igen nagy változatossággal van jelen, s amelynek a negatív következményeivel érdemes csak felvennünk a harcot mentális szinten.

Patterman Péter
Tanácsadó
Assessment Systems Hungary

érzelemszabályozásstresszstresszkezelésstresszmenedzsment
Előző bejegyzés
Pályaválasztási támogatás biztos alapokon – Interjú Nagy Ottóval (IHH)
Következő bejegyzés
A Tehetségek felmérésének új dimenziója a tehetségprogramokban

A cikk szerzője

További cikkeink