Pályaválasztási támogatás biztos alapokon – Interjú Nagy Ottóval (IHH)

Pályaválasztási támogatás, mely a diákok motivátoraira alapoz, és gyakorlati tapasztalatokat ad a résztvevőknek az IHH-tól.

Nagy Ottó az IHH Nyelviskola alapítója. Az Assessment Systems-sel karöltve egy olyan pályaválasztási programot hozott létre, mely a diákok motivátoraira alapoz, és gyakorlati, első kézből való tapasztalatokat ad a résztvevőknek. Hiánypótló struktúra és átfogó szemlélet jellemzi a programot. Izgalmasan hangzik ugye? A következőkben részletesen megismerheted a program megalakulását és működését, tarts velünk!

Nagyon örülök, hogy elvállaltad az interjút Ottó! Elmondanád, hogy mikor kezdtél el magával a pályaválasztással és ennek segítésével foglalkozni?

Amikor a futóműgyár műszaki vezetője voltam a Rába gyárban, akkor hozzám tartoztak azok a fiatalok, akik középiskolába jártak még és szakmai gyakorlatra jöttek, valamint azok, akik már elvégezték a mérnöki képzést és hozzám kerültek az úgynevezett „mérnökóvodába”. Ennek a programnak az volt a célja, hogy megtanítsuk nekik azt, amit az iskolában nem tanultak meg. Azzal szembesültem, hogy a végzett tanulók nem mindig azt a foglalkozást választották, amihez a legjobban értettek. Nem tudtak sikerélményeket átélni és előbb-utóbb feladták és kerestek inkább egy másik irányt. Olyan munkát választottak, ami már gyerekkoruktól kezdve a szívük vágya volt, de a szülői nyomás hatására végül más mellett döntöttek. Ekkor kezdődött az érdeklődésem a pályaválasztási programok iránt, és ezért is kezdtem el ezzel foglalkozni.
Az Assessment Systems Hungary révén megismertem a Hogan tesztet és annak Compass riportját. A Compass riport a személy értékstruktúráját tárja fel, azokat a motivációkat és szükségleteket, amelyek mozgatják az élete és mindennapi munkája során, továbbá azokat is, amelyek közömbösek számára. Ezután elkezdtük a pályaválasztási programunkat. Az elején hetedik osztályos diákokat vontunk be a folyamatba, akiknek a Hogan teszt segítségével olyan területet jelöltünk ki, amiben sikerélményeket érhetnek el. Célirányos iskolákat javasoltunk számukra, ahol érdemes lehet továbbtanulniuk.
Arra a négy-öt területre szoktunk fókuszálni, amiben valaki a képességei, készségei alapján sikeres lehet. Egyszer az egyik diáknak az az eredmény jött ki, hogy pénzügyi területen tudna nagyon jól érvényesülni. A tanuló viszont úgy érezte, hogy nem akar könyvelő lenni, mert nehéz lenne elhelyezkednie egy olyan területen, ami telített. „Csak egy lennék a több ezer könyvelő között” – mondta. Ekkor elmondtam neki, hogy az a cél, hogy olyan területen tudjon elhelyezkedni, ahol ő lehet az egyik legjobb. Ha szereti és élvezi, amit csinál, és még sikeresen teljesít is benne, idővel akár saját könyvelőirodája is lehet.

Mesélnél kérlek arról, hogy miként épül fel a program?

A program több lépcsőből épül fel:
Először megnézzük a résztvevő motivátorait, ösztönzőit a Hogan teszt Compass riportjának segítségével.
Második lépésként kiértékeljük a teszt eredményét, vagyis a kapott riport alapján megnézzük, mik azok a tényezők, amik fontosak lehetnek a tanulónak a pályaválasztását illetően. Az eredményeket a diákkal meg is beszéljük, és meghatározzuk azokat a területeket, amik érdeklik őt és sikeres is lenne benne, például a pénzügyi területen. Ha a fő irány már megvan, akkor meg tudjuk beszélni a konkrét munkaköröket is.
Erre épülve jön a harmadik lépés, ahol a tanulóval elmegyünk egy adott szervezethez, céghez, hogy testközelből megfigyelhesse, megtapasztalhassa az adott pozíciókat. Egy bankban például megnézzük, hogy milyen feladatai vannak egy pénztárosnak, egy ügyfélszolgálatosnak, vagy akár egy osztályvezetőnek. Így jut el addig a tanuló, hogy eldönthesse, mi az, ami közel áll hozzá és mi az, ami nem. Több munkakör megismerésére is lehetőséget szoktunk biztosítani.
Miután közösen meghatároztuk, hogy milyen irány és munkakör passzol a diákhoz, akkor negyedik lépésként a szülővel egyeztetünk. A szülő tudja, hogy mi történt a programban, folyamatosan tájékoztatjuk, de külön egyeztetés egészen eddig a pontig nem történik. Ezen a ponton ismertetjük a szülővel, hogy mi jött ki a teszten, és ezek alapján miként javasoljuk a folytatást. Az egyeztetés során megbeszéljük, hogy milyen iskolákban lenne érdemes a diáknak továbbtanulni, megvitatva belföldi és külföldi lehetőségeket is. Megnézzük a felvételi követelményeket és kijelöljük a sikeres felvételhez szükséges tanulmányi irányt. A program ezzel a lépéssel zárul le.

A felépítés, amit most felvázoltál, nagyon alaposan kidolgozott és átfogó szemlélet képvisel. Esetleg meg tudod becsülni, hogy nagyjából mennyi diák vett részt korábban a programotokban?

Körülbelül 500-600 diák vett részt benne eddig.

Vannak esetleg olyan egyéni történetek, melyeket szívesen megosztanál?

Volt egy tanuló, akit a szülei közgazdasági középiskolába írattak be azzal a céllal, hogy könyvelő váljon belőle. Jó eredménnyel végzett ugyan, de később a program által kiderült, hogy minden álma, hogy hegesztő legyen. Ennek hatására kitanulta a hegesztés szakmáját és nemzetközi szinten is sikeres lett. Japántól kezdve számos helyre hívják biztonsági hegesztéseket csinálni, ugyanis ehhez olyan speciális szaktudás kell, ami neki megvan. Ez is egy példa arra, hogy igenis van létjogosultsága ennek a programnak.
Volt, aki a tanári szakma iránt érdeklődött. Éppen csak elkezdte a próbatanítást, de már az első óra alatt leizzadt a keze és sírva futott ki az óra végén a teremből. Úgy érezte, neki ez nem megy. Az édesanyja azt szerette volna, hogy ne adja fel, hiszen kezdő még, nem szokta meg a helyzetet. Mondtam neki, hogy nagyon sajnálom, de látszólag megviseli a gyermekét ez az egész, ezért inkább egy olyan munkakört javaslunk neki, ahol a kiterjedt tudását másként tudja kamatoztatni, használni. Végül fordító vált belőle.
A következő példám egy olyan fiúról szól, akit a szülei szintén könyvelőnek szántak. Miután elvégezte, úgy döntött, hogy szakácsként fog érvényesülni. Azóta pedig Ausztriában egy hotel szakácsaként dolgozik.

Köszönöm szépen. Mindig inspirálóak az egyéni történetek. A programnak van-e valamilyen utánkövetése, esetleg tartod a kapcsolatot a végzett diákokkal?

A közösségi média egyik platformján szoktam tartani a kapcsolatot a programban végzett diákokkal. Ott folyamatosan visszajeleznek, hogy ki mivel foglalkozik épp. Az egyik volt diákunk például egy amerikai marketing cégnél dolgozik, aminek a fő fókusza a wellness-szállók reklámozása. De azt tapasztalatom, hogy mindegyik diáknak megvan az a munkaköre, amiben tényleg sikeres.

Most a program egy ideig szünetelt. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi volt a program újraindítása mögötti motiváció?

A szervezetünk egyik évben elnyerte az innovációért járó presztízs díjat. December végén mindig megcsináljuk az éves innovációs tervet és azt tűztük ki egyik célunknak, hogy segítsük azokat a szülőket, akiknek a gyereke a pályaválasztás előtt áll, illetve azokat a diákokat, akik nem tudnak dönteni. Hosszútávon abban gondolkodunk, hogy a tanárokat is bevonjuk a programba, így az ő kezükben is ez egy hatékony eszköz lehet a diákok pályaorientációját illetően. Azért indítottuk újra a programot, mert jelezték, hogy igény lenne rá, többen felkerestek minket. Egyik kollégámmal arról beszéltünk, hogy a programot országos szinten elérhetővé kellene tenni.

Utolsó kérdésemként, mit üzennél azoknak, akik gondolkodnak rajta, hogy részt vegyenek a programban?

Azt, hogy ez a program nagyon sokat tud segíteni a jó döntés meghozatalában. Olyan irányba fogja a tanulót elindítani, ahol a motivációi alapján kiugró tehetség lehet. Elérjük azt, hogy olyan munkát végezzen, amit szeret, hogy ne egy szükségszerű rosszként tekintsen rá nap mint nap, hanem mint egy olyan dologra, amit szenvedéllyel csinál.

Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szántál az interjúra.

Az interjút Kovács Anikó készítette, az Assessment Systems tanácsadója.

esettanulmánypályakezdő tanácsadáspályaválasztás
Előző bejegyzés
Nehézségek vezetői szemmel – Interjú Bartha Márkkal (Indotek Group)
Következő bejegyzés
Túl érzékeny vagyok a stresszre… Mit tegyek?

A cikk szerzője

További cikkeink