Az ideális team összeállítása minden munkahelyen embert próbáló feladat. Vajon létezik-e általánosan alkalmazható recept a megvalósítására? Cikkünk egy olyan csoportterápiás fogalom munkahelyi alkalmazását ajánlja, amely egy elsőre szokatlannak tűnő nézőpontból nyújt rálátást a probléma megoldására.
Előző cikkünkben a tudatos kiválasztás kapcsán felmerült trendekről és nehézségekről írtunk, melyben szót ejtettünk a csoportba való beillesztésről. Jelen cikkünkben pedig egy másik szemszögből járjuk körbe a csoportok témáját: beszéljünk arról, hogy szerintünk milyen egy ideális csoport.
Virágkorát éli a demokratikus és kapcsolatorientált vezetői stílus, amelynek elterjedését többek között egy klasszikus lélektani irányzatnak, a humanisztikus pszichológiának köszönhetjük. Ennek a mozgalomnak természetesen nem minden elemét vette át a munka világa, így hát bőven van még mit tanulnunk ettől az alapvetően terápiás irányzattól. Ilyen például az encounter csoportok filozófiája!
A fogalom Carl Rogers nevéhez köthető és egy olyan önismereti csoportot ír le, amelyben az egyén a társaitól érkező, kíméletlenül őszinte visszajelzések révén olyan önismereti tudásra tesz szert, amit saját maga és a csoport fejlesztésére fordíthat egyszerre.
Az encounter csoport középpontjában a személyen belül elkezdődő változások állnak, ezeket fordítják a tagok a közös eredmények elérésére. Ezen elv alkalmazása a legnagyobb eredményt a személyes találkozás és kapcsolódás során éri el. A gyakorlat színpadán egy ilyen környezet alkalmassá teszi a személyt arra, hogy nyitott legyen az akár érzékeny pontot érintő visszajelzésekre és beépítse azokat a csoport fejlődésébe. Ezen kölcsönös nyitottság segít abban is, hogy az együttműködést hátráltató, nemkívánatos érzelmek – melyekre alapvetően nem fordítanának figyelmet – felszínre kerüljenek és elsimuljanak.
Ennek a megközelítésnek köszönhetően még egy introvertált tag is lehet aktív kezdeményező és még egy extravertált személy is passzív megfigyelő, így ez a rugalmas szerepértelmezés mindenkinek sokat segíthet abban, hogy a megszokott stílusától eltérően működjön. Mindez értelmezhető úgy is, mint a klasszikus szerepmodellekkel való szakítás, amelyből egyenesen következik, hogy nem ragaszkodunk bizonyos szerepekhez, hanem szabadon kilépünk belőlük. A rögzült szerepek kötöttsége nélkül márpedig a közös munka élvezetesebbé válik, a fejlődés felgyorsul és az együttműködés is hatékonyabb lesz.
Mit adhat ez a megközelítés a munkahelyen?
Értelmezésünkben az encounter csoportok elve a minden szempontból ideális team alapját képezheti. Miért helyezünk erre ekkora hangsúlyt? Nos, ahhoz, hogy az egyén a munkahelyi nehézségekkel hatékonyan megbirkózzon, három dologra van szüksége:
- legyen ura saját viselkedésének a társas helyzetekben,
- mások őszintén vegyenek részt a vele való kapcsolatban,
- lehetősége legyen a kapcsolatai feletti, tudatos ellenőrzésre.
Az encounter csoportok pedig pontosan ezeket az igényeket tudják kielégíteni! Ilyen feltételek között ugyanis minden egyénnek lehetősége van arra, hogy a benne rejlő potenciálokat kibontakoztathassa – méghozzá olyan irányba, hogy abból ő is, és a csoport is profitálni tudjon a hétköznapokban. Egy efféle csoport elvégre elegendő teret hagy a résztvevők számára, hogy biztonságban megnyilvánulhassanak, így még a visszahúzódóbb személyek is motiváltabbak lesznek az őszinte kitárulkozásra és visszajelzésadásra.
Ez a csapatkultúra az ideális team alapja?
Ily módon az ezen megközelítés mentén kialakított csapatkultúra (azáltal, hogy növeli a tagokban az egymás iránti érzékenységet és toleranciát) hatékonyan csökkentheti a destruktív konfliktusok számát, ezáltal pedig a stressz mennyiségét és a kiégés gyakoriságát. Sőt mi több, az encounter szemléletnek köszönhetően az efféle csoportok tagjai a szoros és őszinte együttműködésnek köszönhetően sokkal könnyebben meg tudják találni a közös munka értelmét, mindez pedig egyszerre fokozza a flow élmények átélésének valószínűségét és a munkahelyi elköteleződést.
Szerintünk tehát az ideális team működéséről nem kizárólag a gyorsaság és a profitabilitás árulkodik, hanem az, hogy milyen élmény a tagok számára az ezen eredmények elérésehez vezető út.