Vezetői stílus a sport világában VS „hagyományos” szervezetben -Hogan teszt és az edzők világa –

Sportközeg, mint szervezet. Edző, mint vezető:

Ha teljesítményről, eredményességről, sikerről, a számokról, illetve versenytársakról beszélünk éppúgy eszünkbe juthat a sport világa, mint egy hagyományos szervezet. A teljesítménysport világában edzőnek lenni, vagy egy hagyományos szervezetben vezetőnek lenni, sok esetben hasonló kihívásokat rejt magában. Pszichológiai szempontból ugyanúgy érvényesek, illetve segítik a hatékonyságot a kommunikáció, szociálpszichológia, szervezetpszichológia, csoportdinamika fogalmai a sport keretrendszerében is, mint ahogy egy hagyományos szervezetében.

A sport esetében az edző lesz egy olyan felsőbb vezető, akinek a felelőssége, hogy mindenkit és mindent koordináljon, beleértve az egység megteremtését, játékosok szerepének kijelölését, vezetői szemléletű támogatásukat és egy győztes csapat létrehozását. A csapatsiker tehát a játékosok egyéni képességein túl, azon is múlik milyen az edző vezetői stílusa a tanítás, kommunikáció, motiválás, szerepek delegálása, csapat összetartás, -morál és csapatszellem kialakítása során (Dosil, 2006). Vezetők tehát, csak éppen a profi sport világában. Sokszor pontosan ezen hasonló követelmények szerint működnek, mint a rendes, hagyományos munkahelyek vezetői, hiszen ők is a kitűzött cél, vagyis az eredmény eléréséért dolgoznak a hatékony csapat kialakításával, illetve fenntartásával. Emiatt további vezetői feladataik közé tartozhat a problémamegoldás, tervezés, szervezésen túl akár a jövőkép megfogalmazása is (Fletcher & Arnold, 2020; Serpell és mtsai., 2021).

Az edzőknek, mint vezetőknek, milyen készségekkel érdemes rendelkezni, miben érdemes fejlődniük a sikerhez? (Lénárt, 2002)

• Legfrissebb szakmai tudás,
• Interperszonális képességek fejlesztése (kommunikáció, ösztönzés, odafigyelés) „A személyek közötti interakció létfontosságú tényezője a sportsikereknek és ehhez a kommunikáció a kulcs.” (Manchim&Agnew, 1978 idézi Lénárt, 2002)
• Megértse a megerősítések egyéni teljesítményre gyakorolt hatását (Visszajelzés)
• Segítse a sportolókat saját reális céljaik kitűzésében (karriercélok)
• Lehetőség biztosítása a sikerre – jó feltételek, illetve kellemes atmoszféra megteremtése
• Tervezés, előkészítés, költségvetés

Az élsport edzői a Hogan személyiségteszt tükrében:

Egy kutatás során arra voltak kíváncsiak, hogy milyen közös személyiségjellemzőkkel rendelkeznek az élsport edzői, illetve mennyiben különböznek a „hagyományos” vezetőktől. Azért is érdekesek a felvetett kérdések mivel ezek az információk hasznosak lehetnek a sport területén is a:

• vezetőfejlesztés,
• edzői tehetség azonosítás,
• edző kiválasztás témakörében (Serpell és mtsai., 2021).

A tanulmány elkészítéséhez a Hogan teszt HPI, illetve HDS részét használták fel (Hogan, 1991).  (A HPI „Bright side/ világos oldal”, normál személyiség mérését célozza, rendszeres, többnyire tudatos működésünk. HDS: „Dark side/ sötét oldal”, azokat a viselkedésmódokat nézi, melyek nagyon nagy nyomás, kontrollvesztett állapotban jelennek meg, illetve maladaptív válaszok a stresszre, éppen ezért gátolják a teljesítményt.)

Az eredmények:

• abba az irányba mutattak, hogy az edzők személyiségtípusai egyszerre voltak hasonlóak a „hagyományos” vezetői profilhoz, illetve egyediek
• HPI részénél, vagyis, amely a mindennapi személyiségműködésünket nézi, a társadalmilag kívánatos tulajdonságok hasonlóak voltak az edzők, illetve a más szektorokból származó vezetők esetében. Továbbá ezek a pontszámok mind a normál populáció normáiba estek. Tehát ezek alapján az edzők jellemzően kiegyensúlyozottnak, stabilnak és nyugodtnak tűnnek akár nyomás alatt is, továbbá megközelíthetőnek, barátságosnak, elérhetőnek, tervezőnek, felelősségteljesnek és a részletekre odafigyelőnek tapasztalja őket a környezetük.

Habár a HPI-nél hasonló viselkedésmódok kerültek elő,

• HDS esetében látható volt a különbség, tehát a „sötét oldal” kapcsán, azaz maladaptív viselkedéseik kapcsán. Jellemzően magasabb pontszámot értek el azokon az alskálákon, amelyek a társadalmilag kevésbé kívánatosnak tartott tulajdonságokat és viselkedésformákat képviselik, és amelyeket jellemzően a tudósoktól és művészektől várnak el.
• Nyomás alatt hajlamosak olyan viselkedésekre, mint, hogy szeszélyesek, nehéz a kedvükre tenni, szokatlan módon kreatívak, kockázatvállalók, illetve határfeszegető viselkedésmódokat mutatnak.
• A kevésbé tapasztalt, tehetséges edzők esetében nyomás alatt előfordulhat még, hogy őket távolságtartónak, kevésbé kommunikatívnak és mások érzései iránt közömbösebbnek tapasztalják.
• Ezek nem tipikus viselkedések, a „ szokásos munkahelyi vezetőkhöz képest, mégis lehetnek ’normálisak’, adaptívnak tűnhetnek az adott környezetben (Serpell és mtsai., 2021).

A kutatás során miben látták a Hogan teszt alkalmazásának hasznosságát a sport területén? (Serpell et al., 2021)

• személyközi keretbe foglalt elmélet, ami csoportműködés szempontjából illetve élsportban munkaerők szempontjából is kulcsfontosságú (elit szinten az egyéni sport esetében is rendelkeznek a sportolók olyan csapattal, ami folyamatos munkával – meghatározott funkcionális szerepekkel-, támogatással veszi körbe őket. )
• több száz érvényességi tanulmány azt sugallja, hogy a HPI hasznos a siker előrejelzésében számos munkaterületen, illetve a HPI-t széles körben használták már kifejezetten a vezetés értékelésére és mérésére.
• HDS használatát pedig azért tartották előnyösnek, mert rátekint azokra viselkedési megnyilvánulásokra, amelyekre mindenki hajlamos, különösen nyomás alatt. Jelen esetben pedig ez különösen fontos, a nyomás egyedülállóbb volta miatt, amely a nagyteljesítményű sportkörnyezetben megjelenik, továbbá, az edző és csapat/egyén kapcsolatát tekintve is kiemelten fontos, hogy a vezetői megküzdések, amik a nagy nyomás hatására megjelenhetnek milyen hatással lehetnek a csapat/ egyén teljesítményére. Ezek az edzői vezetés kulcsfontosságú tényezői közé tartozhatnak.

Összegzés:

Habár kevesebb eredmény, kutatás született még a Hogan teszt sport környezetben történő alkalmazását tekintve, az elméleti keretek, illetve az elvégzett kutatási eredmények is eddig abba az irányba mutatnak, hogy a vezetői kiválasztás, fejlesztés, illetve vezetői tehetségek felismerésének hasznos eszköze lehet számukra is. Főként mivel a személyközi működésükre, illetve az extra nyomás alatti működéseikre is rátekintést adhat, ami mind a hatékonyabb együttműködést segíthetik a siker érdekében.