Cikkek
Amilyen a vezetői stílus olyan a munkahelyi jóllét?
A vezetői stílus nagy hatással van a munkavállalók jóllétére, de fontos az is, hogy milyen példával jár elől a vezető, illetve mennyire tudja olykor kollégái fejlődését előtérbe helyezni.
A pozitív gondolkodás szerepe a munkahelyi sikerben – és árnyoldalai
A pozitív gondolkodás napjaink egyik legfontosabb munkahelyi trendje, amely jelentős mértékben hozzájárul a munkavállalói jólléthez, motivációhoz és teljesítményhez. Ez a szemlélet elősegíti a hatékonyabb csapatmunkát, a magasabb produktivitást, és pozitív hatással lehet az üzleti eredményességre is. Nem kell HR-szakértőnek lennünk ahhoz, hogy felismerjük: a viselkedésformák szélsőséges alkalmazása, beleértve a túlzott pozitivitást is, kontraproduktív lehet. Ha egy adott viselkedést túlhasználunk, az akadályozhatja a valódi problémák felismerését és kezelését. (Bővebben: HOGAN HDS Kompetenciamérés).
Miért lehet veszélyes a túlzott pozitivitás?
A toxikus pozitivitás azt jelenti, hogy az egyén elnyomja vagy figyelmen kívül hagyja a negatív érzelmeit, és kizárólag a pozitív gondolkodásra fókuszál. Ez az attitűd gyakran azzal jár, hogy a munkavállalók nem tudják megfelelően kezelni a stresszt, a kihívásokat és a valós problémákat, mert a „minden rendben van” hozzáállás normává válik – még akkor is, ha a helyzet ezt nem indokolja.
A toxikus pozitivitás negatív hatásai:
- Mentális kimerültség és frusztráció: Az érzelmek elfojtása fokozza a stresszt.
- Csökkenő munkateljesítmény: A valós kihívások figyelmen kívül hagyása ronthatja a döntéshozatalt.
- Negatív hatás a vállalati kultúrára: Ha a pozitív gondolkodás kötelező elvárássá válik, az elnyomhatja az őszinte visszajelzéseket és problémamegoldást.
A valódi fejlődéshez és fenntartható teljesítményhez szükség van arra, hogy a munkavállalók nyíltan beszélhessenek nehézségeikről, és megfelelő támogatást kapjanak.
Miért problémás a Toxikus Pozitivitás?
- Érzelmek elnyomása és kimerültség: a kutatások szerint, amikor az emberek nem tudják kifejezni valódi érzéseiket, az növelheti a stresszt és a kiégést. A munkahelyi környezet, amelyben elvárják, hogy a dolgozók folyamatosan pozitívak legyenek, gátolja az érzelmi feldolgozást és a mentális ellenállóképességet.
- A munkahelyi kommunikáció romlása: ha a munkavállalók attól tartanak, hogy panaszaikat vagy problémáikat „negativitásként” értelmezik, kevésbé hajlandóak nyíltan kommunikálni. Ez hosszú távon a bizalom csökkenéséhez és az együttműködés romlásához vezethet.
- Csökkenő munkateljesítmény és Innováció: egyes tanulmányok kimutatták, hogy a toxikus pozitivitás csökkentheti a kreativitást és a problémamegoldó képességet. Ha a dolgozók nem érezhetik magukat biztonságban a kihívások és problémák megosztásában, kevesebb innovatív ötlet születik.
A Toxikus Pozitivitás figyelmeztető jelei a munkahelyen
- Negatív érzések elutasítása: ha a problémákra adott válasz gyakran az, hogy „gondolkodj pozitívan”, „engedd el”, anélkül, hogy valódi megoldás születne.
- A panaszkodás és a konstruktív kritika összemosása: ha a kritikus észrevételt vagy változtatásra irányuló javaslatokat jellemzően „negatív hozzáállásnak” vagy „felesleges panaszkodásnak” bélyegzik.
- A „mindig boldognak kell lenned” kultúrája: az elvárás, hogy minden helyzetben mosolyogni kell, függetlenül a valós érzelmektől.
- Bagatellizálás: amikor a munkavállalók által megfogalmazott problémákra és jogos aggodalmakra is inkább az a válasz érkezik, hogy „Ne aggódj, minden rendben lesz!” vagy „Ez nem is akkora ügy!”.
- Elvárás, hogy „keményebbnek” kell lenni: ha a munkahelyi kultúra azt sugallja, hogy az aggodalmak kimondása a gyengeség jele („Ne dramatizáld túl!”, „Légy rugalmasabb!”).
- A kiégés figyelmen kívül hagyása: Ha a túlterhelt munkatársakat arra buzdítják, hogy „csak gondolkodjanak pozitívan”, ahelyett, hogy valódi támogatást nyújtanának nekik.
- Motivációs szlogenek valódi támogatás helyett: a „minden fejben dől el”, a „csak a jó dolgokra koncentrálj” és „a helyzet előbb-utóbb megoldódik, nézd a dolgok jó oldalát” típusú üzenetek elterjedése anélkül, hogy a vállalat ténylegesen segítené a munkavállalókat.
Mit tehetünk a Toxikus Pozitivitás ellen?
Vezetőként, HR területen dolgozóként számos eszközünk lehet az egészségesebb munkahelyi kultúra megteremtésére, nézzünk ezek közül néhányat!
- Bátorítsuk az őszinte és nyílt kommunikációt! – hozzunk létre biztonságos teret a valódi érzelmek kifejezésére, teremtsünk olyan munkahelyi kultúrát, ahol a munkatársak félelem nélkül kifejezhetik az érzéseiket és problémáikat!
- Ne csak a pozitívumokat, hanem a kihívásokat is ismerjük el! – támogassuk a munkavállalókat a nehézségek kezelésében és leküzdésében, ne hárítsuk vagy hallgassuk el a problémákat!
- Biztosítsunk valós segítséget és mentálhigiénés támogatást! – Legyenek elérhetőek coaching lehetőségek, pszichológiai tanácsadás vagy munkahelyi támogató programok (link: EAP/MÉP, https://hrmegoldasok.hu/szolgaltatasaink/munkavallalo-tamogato-programok/).
- Hangsúlyozzuk az egyensúlyt a pozitivitás és realizmus között! – A lelkesedés és az optimista hozzáállás mellett ne felejtsük el felmérni, értékelni és kezelni a valós kockázatokat akkor sem ha ezekre kollégáink hívják fel a figyelmünket!
A toxikus pozitivitás felismerése, tudatosítása és elkerülése segíthet a vállalati kultúra javításában, valamint a dolgozók mentális és érzelmi jóllétének fenntartásában.
